Második levél a köznevelésben uralkodó állapotokról

Tárgy: Nyílt levél a köznevelésben uralkodó állapotokról 

Tisztelt Miniszterelnök Úr! 

Tisztelt Miniszter Úr! 

Tisztelt Államtitkár Asszony! 

 

Örömmel vettük a 2016. január 23-án megtartott EMMI sajtótájékoztatót, melyen az oktatás irányítói kinyilvánították változtatási szándékukat az ágazatot érintő egyes kérdésekben. Mi, a Miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete – látván 2016. január 6-án közzétett nyílt levelünk országos támogatottságát, igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak, ezért ígéretünkhöz híven – ismételten megfogalmazzuk a nevelés-oktatás működtetését érintő rendszerszintű hibákat. Tisztelettel kérjük Önt, hogy az áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában a pedagógustársadalmat támogatni szíveskedjék! A felsorolásra kerülő problémahalmazok mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal, mert a részmegoldások már nem elégségesek!

 

  1. Túlzott központosítás 

Az állami fenntartást, felügyeletet jogosnak tartjuk azokban a kistérségekben, ahol a helyi önkormányzat erre nem képes. 

Másutt viszont - most már a helyi tapasztalatok alapján mondhatjuk - a túlzott centralizáció kártékony, a mindennapi működést akadályozó hatású. A központosítás okozta bürokrácia miatt hiányosak vagy akadályozottak a mindennapi munkavégzéshez szükséges tárgyi és anyagi feltételek. 

Kapják vissza az iskolák önálló gazdálkodási jogukat, mert a felmerülő problémákat operatív módon a keletkezés helyén lehet csak megoldani. Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását (KLIK mint "fenntartó" Önkormányzat mint "működtető"). Az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket mind az intézmény irányítása, mind a szakmai felügyelet szempontjából is!

  

  1. Egymással nem koherens változtatások 

Rövid idő alatt sok változtatás történt a magyarországi köznevelésben.  

De ez a változássorozat – most már látható túlterheli a rendszert, a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 

Szakmai elvárásunk, hogy a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték. A bevezetendő változásoknak előzetesen teremtsék meg a feltételeit (pl. mindennapos testnevelés)! 

A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza! A változások nem érinthetik a tanulókat hátrányosan, nem érinthetik a már 2 évvel ezelőtt befejezett tantárgyak követelményeit -– mindenkinek legyen joga a tanultak alapján letenni az érettségi vizsgát!  

 

  1. Ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés 

A NAT rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett.  

A kompetencia alapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli. A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt, miközben ezek egyike sem vezet el ahhoz a célhoz, hogy a tanulók egyéni képességeiket kibontakoztathassák, a tudás megújításának kompetenciáját elsajátíthassák. 

A NAT újbóli átgondolásra szorul a fentiek szellemében, különös tekintettel a tananyag csökkentésére (elsősorban a lexikális tudásanyag és életkori sajátosságoknak nem megfelelő tartalom csökkentésével), az alaptanterv korszerűbb szemléletének kialakítására. A diákok heti óraszámát csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre, a rendszerből kikerültek számára pedig állítsák fel az integrációjukat segítő ellátórendszert. 

Gyermekeink egészséges testi és lelki fejlődése, a jövő generáció sorsa függ ezektől a lépésektől 

A szabad tankönyvválasztás jogával élve kérjük vissza a magas színvonalú kompetencia alapú tankönyveket, a szakmai szempontból kifogásolható újak visszavonását! 

 

4. Adminisztráció kontra tanítás 

A pedagógus feladata a nevelés-oktatás, a gyerekekkel való foglalkozás. Erre tettünk esküt diplománk átvételekor. A jó pedagógus munkáját hivatásnak tekinti. 

Ahogy a tanulás, úgy a tanítás is alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere (portfólió, minősítés, tanfelügyelet, BECS stb.) – most már tapasztalatok alapján jelenthetjük ki – nem eredményez jobb minőséget az oktatásban, teremt viszont szakmai és bérfeszültséget, elvonja a pedagógus erejét és figyelmét az oktató-nevelő munkától (és nem mellékesen saját családjától is). Nem a kiégés ellen hat, hanem kiégést teremt. Az adminisztrációs terhek növelése helyett magas szintű, korszerű és a fenntartó által finanszírozott szakmai továbbképzésekre van szükség. 

A bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan! Például méltatlan, hogy évtizedek óta kiválóan és eredményesen oktató, szűkebb-tágabb környezetükben elismert tanárokat Pedagógus 1-be sorolt be a rendszer, ugyanakkor a mestertanárok eddigi kiválasztásának eljárásrendje megingatta a tanárok bizalmát a minősítési rendszerrel kapcsolatosan. Hibás döntés a mestertanári cím és az ellenőrzésekben való részvételük összekapcsolása is. A mestertanár épp a tanulókkal való foglalkozásban kellene, hogy kiteljesítse küldetését. 

Alapfeltételnek tartjuk, hogy a tantestületekben a kölcsönös tisztelet és segítő szándék, és ne a "fortélyos félelem" igazgasson minket! 

 

5. Nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája  

Ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott, az állam sokat fordít a pedagógusok bérére. 

De nem újabb és újabb béremelésről van szó, hanem egy korábbi ígéret több lépcsős megvalósításáról! Ráadásul, ahogy azt Miniszter Úr is elmondta, nőttek a pedagógusok terhei is. (És sajnos az emelés mértéke épp a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb mértékű.) 

Az iskolákban vannak nem pedagógus alkalmazottak is: Kérjük, hogy az oktatást segítő dolgozók bérét azonnali hatállyal rendezzék! Javasoljuk, hogy a megszüntetett NOKS-státuszokat (szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, gazdasági ügyintéző) állítsák vissza!  

Az egész oktatási rendszert jellemző bérfeszültséget fel kell oldani!  

A bizalmatlanságot sugallókötelező benttartózkodási időt és a túlórák ingyenességét el kell törölni! Elvárjuk a kötelező kontaktórák számának korábbi szintre (20-22 óra) történő visszaállítását! Kérjük a minőségi munka elismerését, jutalmazását 

 

6.  Az előttünk álló egyeztetés  

Kérjük, hogy támogassa az olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon, a helyi viszonyokat ismerve képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni! 

Segítse elő a szakmai szervezetek, a pedagógus-érdekvédelem és a döntéshozók között folytatott valódi párbeszéd kialakítását. Az oktatási kerekasztal tárgyalópartnereként számítsanak az alulról jövő kezdeményezésként alakuló közalkalmazotti tanácsok országos szintű szervezetére is! 

 

Egy nyílt levél csak indikátora lehet a bajoknak, nem hatolhat a mélységekbe, így a felsorolás közel sem teljes, oldalakon keresztül tudnánk folytatni. A munka java ezután következik. Kérjük Önt, támogasson bennünket abban, hogy ez a munka haladéktalanul megkezdődjön és hatékonyan elvégeztessék mindannyiunk legfőbb célja, az ország felemelkedése érdekében. Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét! 

A tanitanek.com több mint húszezer csatlakozójának és a csatolt nevelési-oktatási intézmények nevében (az aláírók után kerültek felsorolásra a honlapon szereplő intézmények), támogatásában bízva, 

   Köszönettel:  

Miskolc, 2016. január 25. 

a Miskolci Herman Ottó Gimnázium és a  

Budapest XIV. Kerületi Teleki Blanka Gimnázium nevelőtestületei 


1/28/2016 12:00:00 AM